A címet az előző (Fb) jegyzetem egyik hozzászólójától kölcsönöztem.
Már utaltam rá ott is, de úgy látszik, nem kellő hangsúllyal, hogy:
Az előnye viszont bármely - még oly jó - utópiával szemben, hogy ez azonnal használható, nem igényel semmilyen előzetes (innen "kintről" megoldhatatlan!) törvénymódosítást.
Tehát JOGI értelemben mindenképpen azonnal kivitelezhető...
(-bár még erre is vissza kell térnem az orbáni jogrend értékelésével!)
Marad még a többi (emberi, technikai, szervezési, politikai stb.) szempont, lássuk hát!
Hol is kezdjem...
Azt ugye már tisztáztuk, hogy be KELL jutni a parlamentbe, ha valamilyen hatással akarunk lenni az életünkre...
- emlékezzünk csak S.M. 600.000 népszavazást kérő aláírására, amelyet a parlament lazán kivédett a "költségtérítés" szó szimpla kicserélésével! :(
- de ezek a mostani "százezres" tüntetések sem értek el még eddig semmilyen konkrét törvénymódosítást. :(
HOGYAN lehet bejutni ODA?
(mondjuk én már háromszor is voltam bent, de egy idő után az őrök mindannyiszor kitessékeltek;)
- mármint tehát úgy, hogy bent is maradhassunk...
A soron következő választáskor:
Százhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, kilencvenhárom országgyűlési képviselőt országos listán választanak.
Tehát 106 helyen lehetne próbálkozni "független" képviselő bejuttatásával...
A 8M választóból átlagban 75.000 jut egy körzetre, amely egy 65%-os* részvételnél (két induló esetén) 25.000 (helyi!) szavazattal már nyerhető is!
Országos listát PÁRT állíthat, és akkor szerez mandátumot, ha eléri az összes érvényes szavazat 5%-át - azaz 70%-os részvételnél kb. 280.000 voksot országosan, ami körzetenként átlag 2642 szavazat (-tehát durván TIZEDE az egyéni győzelemhez ugyanott szükségesnek:)!
Tehát 5 képviselő bejuttatásához VAGY találni kell ÖT olyan körzetet, ahol 25.000-25.000 normális ember él, VAGY találni kell körzetenként (átlag) 2642 ilyen (minket) választót...
Párt alapítása ugye nem akadály (én már kétszer is megcsináltam:), a listaállítás "minimum" feltételeivel meg ne is foglalkozzunk, mert itt NEM a "minimum" a cél! (-a CM a minimummal állított "országos" listát, és 1% alatt szerepelt vele!)
Ettől még LEHET próbálkozni az "egyéni" bejutással, csak nem érdemes!
A legutóbbi eredmények azt mutatták, hogy CSAK olyan helyen győzhetett "független" jelölt, ahol valamelyik PÁRT nem indított vele szemben SAJÁT jelöltet - magyarán ŐT támogatta "hátulról" ... (pl. Gyenesei-MSZP, Molnár-Jobbik)
A következő kérdés, hogy:
KIKKEL lehet bejutni ODA?
Vagyis kikből állhat az a fent leírt szükséges (és "elégséges") szavazói létszám?
Mostanában minden csatornából az folyik, hogy a pártok (logikusan:) a bizonytalanokat és a civil szervezeteket igyekeznek megnyerni maguknak...
Erre én csak azt mondom a választónak, hogy: "Hány éves vagy, királyfi/-lány (-és még hiszel a mesékben;)?"
Nyilván az IDE "párt" sem a "biztos" pártválasztókat célozza meg, marad tehát számunkra is a fenti népesség, ami szerencsére igencsak népes lett mára, így mondhatjuk, hogy hajrá, jut belőlük mindegyik pártnak elég.
Ami az IDE előnye az Ő számukra a többi párthoz képest:
- mi nem kívánunk a választóinktól 4 éves elkötelezettséget egy olyan program mellett, amit eszünk ágában sincs betartani... de általunk támogatható bármely párt programjának bármely szimpatikus eleme, a többi elem elfogadása nélkül...
- mi nem jelölünk megélhetési politikusokat képviselőnek, az elért (listás) helyeken 2-3 havonta cseréljük az "amatőr" képviselőinket (ezzel szükségtelenné tesszük a "visszahívhatóságuk" - amúgy is megoldhatatlan! - megoldását)
- mi a ránk szavazók kisebbségét IS képviseljük, nem csak a többségét (ha lesz 10 képviselőnk, és a szavazóink egy kérdésre 66%-ban igennel voksolnak, akkor a frakciónkból 7 képviselő fog IGEN gombot nyomni, 3 pedig NEM-et!:)
- mi elvből nem állunk össze egy párttal sem koalícióba, viszont a szavazóink utasíthatnak bármely kormány bármely intézkedésének az egyedi (külső!) támogatására (a szavazóink "pillanatnyi" támogatása arányában)
Egy szervezet a következőket nyerné általunk:
- saját programja elemeinek egyeztetés, kompromisszumok nélküli képviselete - amennyiben a minket választók egy képviselőnkre eső számának a felénél több támogatást kapnak a szavazóinktól - pl.: ha 300.000 szavazónk lesz, és 5 képviselői helyünk, akkor 30.001 támogató szavazat kell ahhoz, hogy egy képviselőnk bevigyen egy választói (szervezeti) javaslatot a parlamentbe.
- a szervezet pont annyi irányítói szavazati jogot kapna, ahány szavazót hozott IDE (ennek pontos mérési módszere egyelőre másolásvédelmi okból nem publikus) - ezen felül persze egy-egy javaslatához módjában állna további támogatói szavazatokat is gyűjteni a többi választónk (és szervezeteik) meggyőzése révén. Ezáltal könnyebben elérné az előbb leírt küszöbértéket.
- velünk nem érhetné őket olyan meglepetés, hogy amelyik párt mellé állnak a választáson, az utólag összeállna egy olyan másik párttal, amelyet viszont ők maguk nem támogattak volna... (-hiszen eleve ezért nem AZT választották ugye, hanem emezt:)
Az IDEám célja hangsúlyosan a (megfelelő választék hiányában!) NEM szavazók visszahozása a demokratikus döntéshozatalba! (-ezért is számoltam a fenti példákban 65+5=70 %-os részvétellel!;)
A "politikától való elfordulás" éppen azoknak kedvez, akik az apolitikus tömegek fölött pont így tudnak könnyebben uralkodni. Természetesen nagyon is megértem azokat, akik nem hajlandóak beérni a "kisebbik rossz" választásával. Azt már kevésbé fogadom el, hogy ugyanők nem állítanak egy SAJÁT, választható alternatívát - de még azt is megértem, ha ezt azért nem teszik, mert kilátástalannak látják az ilyen fellépést. Ebben van is valami, az elszigetelt kezdeményezések integrációja nélkül... De hát pont erre való az IDE ("I", mint integrál;), tehát innentől senkinek sem lehet kifogás, meg kell csinálnia a választhatóság "kis köreit", majd szépen integrálódnia IDE, méghozzá mentesen minden elvtelen kompromisszumtól!
A választás jogosságáról:
Az egyik álláspont (többek között:) Kiss Jánosé:
A legkevésbé azoknak a millióknak a reakciói láthatók előre, akiknek rokon- és ellenszenvei, reményei és félelmei végső soron eldöntik a küzdelem kimenetelét. Nem a demokrácia híveit, hanem Orbánt és pártját terheli a felelősség azért, hogy ilyen helyzet elébe nézünk. Ha azonban a demokraták azt akarják, hogy ez a többség számára is világos legyen, akkor nem szabad kitenniük magukat a vádnak, hogy ők is készek céljaik érdekében félresöpörni a jogot.
A másik a történeti alkotmány (igazi) híveié, amely tétele szerint:
Jogtalanság jogot nem alapít.
A dilemma tehát az, hogy vegyünk-e részt az új (vitatott érvényességű) szabályok szerinti megmérettetésben (és ezzel "legitimáljuk" azt!) VAGY tartsuk távol magunkat tőle.A rövid személyes véleményem: a szabályok elfogadása a játékban, még nem jelenti azok jogosságának elismerését, csupán az anarchia tagadását. Aki a játékban (amely ez esetben a MI bőrünkre megy!) részt vesz, és elbukik, az hivatkozhat arra, hogy a bukása a szabályok helytelensége miatt volt; ám aki eleve kizárja magát a játékból, annak nincs ilyen mentsége.
